jöttszembe

Járjuk a várost: biciklivel,
békávézva, gyalog, futva, négykézláb, kihogyan. Közben kinyitjuk a szemünket, számolunk, mosolygunk, visszamosolygunk, fotózunk, videózunk, írunk, élünk, gondolkodunk. Minden villanás egy történet. Szórakoztatjuk magunkat, turistáskodunk Bárhol.
Ötlet: http://jottszembe.freeblog.hu
Jöttszembe @RadioQ 99.5, hétfőn négytől

Goldenblog 2012

Friss topikok

Linkblog

Aktív utazás - Passzív építészet // a 2013.03.04-i Jöttszembe rádióadás Büttner Zsolttal

2013.03.19. 08:44 JohnDonne

Beszélgetés Büttner Zsolt alkotóművésszel

2013. március 4-i műsorunkban Büttner Zsolt alkotóművésszel beszélgettünk az élhető terekről, passzív házakról és az aktív belső és külső útkeresésről, ami elvezette Őt a művészeti ön-meg-valósításig.

Jó kis beszélgetés volt! Olyan, amely még hetekkel később is elgondolkodtat és új gondolatokat fial.

Büttner Zsolt - Ars Poetica

 

Engem a harmónia keresése motivál, keresem belül, magamban és keresem kívül a környezetemben.  Emberi önnön természetem és a Természet közötti kapcsolatot, kölcsönhatást kutatom zarándokutamon. Figyelek, tanulok, érzékelek, szeretek és keresem hogyan oszthatom meg felismeréseimet másokkal. Mint a növények, a fény felé igyekszem miközben gyökereimet megvetem a talajban. Az alkotómunkával célom olyan kapcsolódási pontokat kialakítani, ahol ez a belső és külső világ találkozhat a szemlélőben. A kialakított formavilág és anyagválasztás mindig túlmutat a pusztán anyagi valóságon és mélyebb spirituális, filozófiai igazságot, tapasztalást hordoz magában, anyaggal, matériával írott költészetnek, nyers költészetnek hívom én. Szavaim ágak, kövek, sár, rímek hullámai lüktetnek a formákban és olvasóimban remélem megmozdul valami, egy gondolat, érzés, tett vagy egy mosoly. Célom olyan épített környezet kialakítása mely emlékeztet eredetünkre és ösztönöz minket egy tudatos létforma megvalósítására. 

 

Tér-élmények

860064_10151278968643639_461874334_o.jpg

Recepció - fogadó tér (MÜSZI, Budapest)

305633_10150844238513735_32969393_n.jpgRandom

teahazozora.jpg

Teaház (Ozora, Magyarország)


(fotó: Büttner Zsolt - http://rawpoetik.blogspot.hu/)

A rádióadás itt hallgatható meg: 

Szólj hozzá!

Címkék: alkotás építészet öko aktív passzív spirituális jöttszembe büttner zsolt rawpoetik

Virágos kert az élet

2013.03.13. 12:40 CukorBorSó

Szerencsére nő vagyok, és szerencsére olyan újságíró, aki sokat, sőt egyre többet foglalkozik gasztronómiával. Így abban a szerencsében volt részem, hogy a Greshambe meghívtak a nőnapi, újságíró vacsorára.

Több szempontból is különleges esemény volt. Most mutatkozott be az új séf, Leonardo Di Clemente. A pugliai születésű mesterszakács pedig jött, látott, győzött. Egy kis bodza, egy kis mákvirág, sáfrány, rózsaszirom és mimóza. Elhalmozott minket virágokkal, és lássuk be, ez nálunk, a gyöngébbik nemnél, mindig hatásos.

Az ételek ötletesek, izgalmasak, könnyűek voltak. Nem csak a fűszerként használt virágokkal, de a különböző textúrákkal is kreatívan bánt Leonardo. Például előételnek kínálta a tiramisut, amely most libamájból készült.

A győztes nálam vitathatatlanul a rizottó lett. Olyannyira, hogy bátran állítom, életem legjobb rizottója volt, lekőrözve a Toscanaban, Umbriában, Venetoban vagy épp Rómában kóstoltakat. Citrusos, könnyed, zamatos. Megbolondítva egy kis pezsgő zselével, sáfránnyal és a pár évtizede még a Dunában is létező folyami rákkal.

No de íme a menü sor, és néhány fotó, amely többet mond minden szónál:Nőnap.jpg


rizotto.JPGSáfrányos rizottó folyami rákkal

libamájtiramisu.jpgLibamáj tiramisu mákvirággal

Szólj hozzá!

Massolit, az elveszett jelentés

2013.03.05. 00:56 kvazibarki


Pont elkezdett esni a hó, amikor kiléptem a Massolitból. Első látogatásom után egyfolytában az járt a fejemben, hogy vissza kell jönnöm tavasszal. Mert a Massolit kávézó-könyvesboltnak van egy hátsó kertje, ahol tavasztól őszig fügefák árnyékában olvasgathatsz a zsidó negyed szívében és igazi turista lehetsz Pesten. 

massolit1.jpg

Na jó, belekezdek mégegyszer, mert olyanra sikerült az első bekezdés, mint egy zavarodott szerelmes levél. Nem véletlenül... Van egy hely a Nagy Diófa utcában, ahol egyszerre érzed magad Bécsben, Prágában, Párizsban, de közben végig tudod, hogy otthon vagy, hazajöttél. Könyvespolcok vesznek körül, nem kell sehova rohannod és  valaki elkészítette a kedvenc sütidet is. Mindjárt kettőt. A trademark répatorta esküszöm a legjobb a városban még a műfajidegen mazsola ellenére is, de nálam klasszik brownie mégis verhetetlen. 

massolit carrot cake.jpg

A Massolit a Mester és Margarita angol fordításának egy szójátékáról kapta  a nevét. Szovjet típusú rövidítés, a Moszkvai Írók Szövetségét jelöli, de a wikipédia szerint értelmezhető úgy is, hogy "literature for the masses", azaz irodalom a népnek (vagy MASSes Of LITerature, és legyen ez az én megfejtésem a névhez). A magyar fordításban TÖMEGIR-ként szerepel a kifejezés és akkor már fogjuk fel elveszett jelentésként (Lost in Translation), hogy a helyen szinte nem volt magyar vendég rajtam kívül.

massolit4.jpg

A Massolit egy könyvesbolt angol nyelvű könyvekkel, de egy antikvárium is szépirodalmi és művészeti kötetekkel, vagy éppen egy polgári nappali, a polc tetején heverő Churchill amerika-elemzéssel és jópár judaisztikai témájú albummal. Lehetne Berlinben, Jeruzsálemben vagy New Yorkban, de szerencsére Budapesten van. Ja, a kávéjuk kiváló, ez nem fizetett hirdetés volt és közben itt a tavasz és remélem hamarosan kinyit a hátsó kert is :)

massolit3.jpg

(fotó: kvázibárki)



Szólj hozzá!

Címkék: kávézó könyvesbolt brownie répatorta Budapest Massolit

jöttszembe egy fineszes hátizsákról

2013.02.08. 10:39 cybercili


Mindig lehet örülni annak, ha valaki előrukkol egy makacsul optimista ötlettel, és eltökélten szeretne tenni valamit azért, hogy ez az ország végre egy derűsebb hely legyen. Kovács Bori frissdiplomás formatervező CÓKMÓK projektje először a
TEDxYouth-on jöttszembe, aztán meg is kerestük, mert zseniális. A CÓKMÓK alapja egy hátizsák, amit falra akasztva fali tárolóvá, igény szerint párnává, takaróvá és övtáskává lehet alakítani. Már eddig sem rossz, de a lényeg az a plusz, amit Bori hozzágondolt. Nem állt meg a praktikumnál, közösségteremtő gondolatot is belecsempészett a táskába.

kislany-copy_prezibe.jpeg

A koncept a következő: minden gyerek életében eljön az a nap, amikor végre szeretne magának, a motyóinak egy saját táskát. Vannak, akik családban nevelkednek, a szülőktől megkaphatják, mások állami nevelőotthonokban vágyakoznak, hátha. A CÓKMÓK projekt őket köti össze egy szimbolikus értékű, praktikus tárgy segítségével. A CÓKMÓK tehát egy olyan hátizsák, amit a szülők egy internetes oldalon vásárolhatnak meg saját gyereküknek, csakhogy mindjárt kettőt kapnak egyben: a kiválasztott és egyedi jelszóval ellátott táska párja egy hozzájuk közel eső befogadó otthon lakójának válik elérhetővé a vásárlással. Neki is a honlapról kell választania a jelszóval ellátott táskák közül. Amint a kiválasztott táskára kattint, a jelszó „aktiválódik”, és a gyerekek – akik egyébként valószínűleg soha nem találkoznának – egy közeli CÓKPONT-ra szervezett találkozón átvehetik a táskát. „The a beginning of a beautiful friendship”, ha ők is így akarják.

Bori diplomamunkájának előzménye egyébként egy bódvalenkei benyomás volt. 2011 őszén járt a 220 fős borsodi freskófaluban, ahol a lakók átlagjövedelme mindössze 12.000 forint. Az itt élő 70 gyerek között eltöltött idő után arra jutott, hogy hasonló esetekben minden segítő szándék meddő, ha nem sikerül őket és más, nehéz helyzetben élő gyerekeket időben hozzákapcsolni olyanokhoz, akik fogódzót jelenthetnek a kinti világban. Egy eséllyel szeretett volna segíteni, hogy amikor 18-25 éves korukban kikerülnek a nevelőotthonokból, már legyen egy kapocs, ami a beilleszkedéshez segíti őket.

A terv kész, a megvalósuláshoz főleg anyagi források kellenek. Bori pályázna is, de nem tesz mindent erre a lapra; kisvállalkozói képzésre jár, hogy a CÓKMÓK projekt később megállhasson a saját lábán.

Szólj hozzá!

Címkék: design hátizsák Kovács Bori CÓKMÓK

Szalonok - Jöttszembe

2013.02.07. 14:34 JohnDonne

Beszélgetés Orosz Györgyivel és Juhász Annával szalonokról és szalonszervezésről...

2012. december 10-i műsorunkban műsorvezető kollégámmal Andrew-val Orosz Györgyivel (CoNetworking) és Juhász Annával (Hadik Irodalmi Szalon) beszélgettünk a szalonokról.

Sokaknak a szalon pusztán úri huncutság, ami letűnt boldog vagy olykor kevésbé boldog időket idéz, de – mint azt a rádióadásban megtudtuk– ez egyáltalán nem így van! Sőt, a szalonoknak igen is van helyük a mai kissé erősen túlreprezentált digitális közösségi terek mellett is. 

Orosz Györgyi és a Szalonok

 

Hat évvel ezelőtt, amikor elkezdtem, nem tudtam, hogy ez lesz a szalonokból. Viszonylag hamar kinőttük a lakásomat és miközben egy másik szalont is megszerveztem, elkezdtem kutatni, miért ilyen vonzó mások számára a szalon. Tudom, ez egy kicsit komoly, de mégis muszáj megírnom: Kopp Mária anómia vizsgálatainak kissé leegyszerűsített lényegét: olyan sokan érzik magukat vacakul a bőrükben, hogy ez a frusztráltság lassan visszafordíthatatlanná válik. Aztán Csermely Péter kutatásai jöttek, amelyekből kiderült, hogy egy az elcsesződő folyamatot éppen kis közösségek építésével lehet visszafordítani. Én pedig ösztönösen, de ebbe kezdtem. Azon kívül, hogy élvezem, mert rengeteg energiát visz el ugyan, de annál többet ad és mert most már tudom, hogyan hasznos - bocs' ezért a megfogalmazásárt, de - a társadalomnak. Ezért is ajánlottam fel a Jöttszembe végén, hogy segítek azoknak, akik ilyesmibe fognának. magánszemélyeknek is és vállalatoknak is (bár nekik kicsit másként). 

 

szalonok.jpg


(foto: www.conetworking.hu)

Juhász Anna és a Szalonok

 

Életemet születésem óta meghatározza a kultúra, az irodalom közelsége. Azt gondolom, nem véletlenül születünk oda, ahova: abba a bőrbe, családba, körülmények és viszonyok közé. Szűkebb valónk és családunk, környezetünk nagyban meghatározza fejlődésünket, látásunkat. Ezen nem változtathatunk, de célunkat, emberi kapcsolatrendszerünket mi alakítjuk ki, élve vagy lázadva született sorsunk függvényében. Számomra egész kiskoromtól egyértelmű volt, hogy azt a szellemi és irodalmi gazdagságot, amit alkotó Édesapám és szüleim által megismertem, valamely formában szeretném továbbadni. Élni élet-lehetőségemmel, átadni, ami nekem a sors által megadatott. Családi összejövetelek, beszélgetések, könyvbemutatók után kialakítottam saját képemet, egy művészeti szalonról.


2010 novemberében vettem egy nagy levegőt, és átballagtam a lakásommal szemben lévő, épp elkészült Hadik Kávéházba, ahol a művészeti vezetőt keresve előálltam ötletemmel: egy irodalmi, művészeti szalont szeretnék megvalósítani, s kézenfekvő, hogy az épp felújított, irodalmi múlttal rendelkező Hadik Kávéházban tegyem mindezt, ahol egykor Karinthy, Kosztolányi, Németh Andor, Bőhm Aranka és Déry Tibor is "haza jártak". 


Bosznai Tibor (a Hadik-ház művészeti vezetője) üdvözölte az ötletet, és már a hónap második felében megtartottam első estemet, a Múltidézést: Karinthy Mártonnal, Saly Noémival, Gyarmati Istvánnal és Fesztbaum Bélával – elindult a Hadik Irodalmi Szalon!


Két év telt el azóta, havi estjeink teltházasak, a sok ismerős törzsvendég mellett minden este újabb és újabb arcokkal is találkozunk - második éve valósítjuk meg álmainkat, s ezzel igyekszünk adni az irodalom és művészetbarát közönségünknek!

2013 tavaszán újabb helyszínnel gazdagodik a budapesti kulturális élet: a legendás New York Kávéház az elmúlt egy év program-előzményére támaszkodva létrehozza a New York Művészeti Páholyt, egy újabb „otthont”, ahol magas színvonalú kulturális, művészeti programmal várunk mindenkit, teret adva Budapest kultikus helyszínén az igényes kikapcsolódásra éhezőknek! Számomra ez az újabb feladat megtisztelő és az elmúlt évek egyik legizgalmasabb munkája!

 

hadik szalon.jpg

 

(www.facebook.com/hadikszalon)

Azoknak, akik kedvet kaptak hozzá és szalonszervezésre adnák a fejüket, a recept adott: Bátran el kell kezdeni! :)

A rádióadás:

Szalonok - Jöttszembe rádióműsor 2012.12.10. adás Orosz Györgyivel és Juhász Annával by Jottszembe onMixcloud

Szólj hozzá!

Címkék: orosz anna szalon györgyi juhasz jöttszembe

"A Jöttszembe blog köszöni a dízájnt Vincenzonak, a szájtbildungot pedig a fantasztikus Habanának! Jöjjetek szembe mindig!"