It was a twenty-something Tom Cruise rushing in the pouring rain to the prom, my very first memory of July 4 that first flashed by the night before America’s 235th birthday.
A szakadó esőben a szalagavatóra rohanó huszonéves Tom Cruise alakja – első július 4-hez kötödő emlékem – jöttszembe Amerika 235. születésnapja előestéjén.
Then another movie flashed by me – because instead of following in many Americans' path and getting away from the City, I ended up escaping in my favorite American’s, Woody Allen's latest movie - which is nothing like the Born on the Fourth of July rather a celebration of the old continent ;) and so awesome that I hope it will "flash by" all of you and very soon.
Azután egy másik film jöttszembe, mert végül annyiban követtem csak sok a városból kimenekülő amerikai példáját, hogy KEDVENC amerikaim legújabb filmjébe vetettem magam. Nemzeti ünnep ide vagy oda a film az öreg kontinens előtt tiszteleg ;) és MOSOLYBAN UTAZIK: nektek is jöjjön szembe mielőbb!
Most importantly though I had the chance to ask two of the dearest living Americans of what July 4 meant to them besides the usual barbecues and fireworks. Mirroring America's heritage as a nation of immigrants my interviewees are Stacey from Oregon, a Marshallese-Portuguese-Polynesian from her father’s side and Irish-Cherokee-German from her mother’s side; and Isaac, an Orthodox Jew born in New York who has Hungarian and Polish blood coursing through his veins.
De a legfontosabb, hogy megkérdezhettem kettőt a legkedvesebb elő amerikaiból arról mit jelent számukra július 4-e grillezésen és tűzijátékon túl. Interjúalanyaim az oregoni Stacey, aki apai ágról marsall szigeteki-portugál-polinéz, anyai ágról ír-cserokéz-német; és New York-i orthodox zsidó barátom Isaac, aki magyar és lengyel felmenőkkel büszkélkedik.
