Előre szeretném leszögezni, hogy szeretem a karácsonyt, a karácsonyfával, bejglivel, halászlével, fenyőillattal együtt…
Pár éve érzem magam kicsit bizonytalan erkölcsi alapokon a fakivágások miatt, amikre persze van érv pro és kontra, most nem is ebben akarok igazat találni!
És biztos amiatt, hogy a munkahét utolsó napján vagyunk már, fura, kissé abszurd gondolat jutott szembe a szegény kidobott fákról, és a még a lakásokban száradókról.
A „legfejlettebb” életforma a szeretet, a béke, az összetartozás, és minden egyéb hangzatos lózung mantrázása közepette ünnepel, és az ünnep egyik központi eleme, egy másik életforma egyébként teljesen egészséges, szépen fejlett tagjainak halála, illetve a holttestük lakásokba való becipelése, mindenfajta díszekkel történő teleaggatása, majd a lassú elszáradásuk végignézése…
Akkor aztán magyarázkodhatnánk! :-)
(Innen meg már csak egy lépés egy sci-fi novella, ahol az űrlakók, mint fejlettebb létformák az emberekben látnák meg saját ünnepük számukra legkedvesebb elemét, és minket használnának ottani „karácsonyfának”…
Hogy fel lennénk háborodva!)
Szeretem a karácsonyt, a karácsonyfával, bejglivel, halászlével, fenyőillattal együtt…
…de rossz nézni ezt a sok szép utcára kidobott fát.
:-(
Most jut eszembe, hogy mi mosolyban utazunk…
Ööö…
Mosolyogjatok azon, hogy embereknek milyen hülye ötleteik tudnak támadni pár kidobott karácsonyfa láttán!
:-)
