jöttszembe

Nekem semmi bajom a közhelyekkel. Az, hogy valami értelmeset tudsz-e mondani a világról, nem azon múlik, hogy az a bizonyos mondat elhangzott-e már korábban, hanem azon, hogy megdolgoztál-e érte, vagy csak kényelmesen beleültél egy kész gondolatpanelbe. A ready-made gondolat önmagában nem él meg, ugyanolyan hideg, mint egy szó kontextus nélkül. Illetve... talán még nagyobb erőfeszítéseket kell tenned azért, hogy jelentsen valamit, ne tűnjön szánalmas papagájkodásnak.

Mindegy. Nemrég egy Graham Short nevű 65 éves úr az alábbi mondatot gravírozta egy borotvapenge élébe:

(innen, kösz Réka!)

A Dózsára vetődtem,  így adódott, hogy vissza a városba az egyik kedvenc pesti utcámon, a Benczúron sétáltam. Igaz a séta egészen a Moszkva térig tartott, a jó időn felbuzdulva, de arról majd máskor. Ebben az utcában a szecesszió, a bauhaus és a klasszicizmus egymás mellett sorakozik. Kilencven százalékban szépen felújítva. Próbálom épp ezért, félig tele a pohár szemlélettel azt gondolni, hogy ez a csodás kapualj, lépcsőház, és ház csak azért van ilyen siralmas állapotban mert az utolsó háza az utcának, és egyszerüen még nem ért el ide a felújítás. Próbálom ezt hinni. Ha mégsem erről van szó, akkor ezúton kérném a kedves önkormányzatot, hogy hadd legyen ez a Jöttszembe squat-ja, azaz foglaltháza! Igérjük rendben tartjuk majd!                                     

(fotó: Cukorborsó, Budapest, Benczúr utca)

Bár ma zordabb reggelre ébredtünk én mégsem bosszankodtam, mert a lakástól a munkahelyemig tartó úton 37 gilisztát láttam. Ez az eső tehát, már másmilyen eső. Ez giliszta csalogató. A giliszták pedig a tavasz tanubizonyságai! Vivat giliszták! Vivat tavasz!

Hosszú hónapok után ma megint busszal mentem dolgozni. Kellemes élmény volt belehallgatni néhány beszélgetésbe. Ez az élmény nincs meg bicón. Sőt, egy F. Scott Fitzgerald novellát is elolvastam a 86-os jelzésű Volvo hátsó ülésén. Ablaknál ülve arcom jobbik felét melengette a nap. Micsoda reggel.

És egy klasszikus jöttszembe tegnapról. Ennyien jöttek szembe biciklin a Móricz-Kolosy vonalon:

összesen: 72
ebből lány: 21
sisakos: 14
görkoris: 2
kocogó: 4

A Gellértnél többen jöttek fél perc alatt, mint egy átlagos téli napon egész úton. 

Pénteken frontmentes napunk lesz, igazi tavaszi idő várható. Sok napsütésre, csapadékmentes időre van kilátás, aki csak teheti, mozogjon sokat a szabadban, egy kis séta is jót tesz az egészségnek és a közérzetnek.

Korábban már "nehezményeztem" az elhúzódó telet (Come on Spring).

De most:

ÉLJEN! ÉLJEN! ITT A TAVASZ! :-)

Reggel ez jöttszembe:

"Gigalájk!"

:-D