A Dózsára vetődtem, így adódott, hogy vissza a városba az egyik kedvenc pesti utcámon, a Benczúron sétáltam. Igaz a séta egészen a Moszkva térig tartott, a jó időn felbuzdulva, de arról majd máskor. Ebben az utcában a szecesszió, a bauhaus és a klasszicizmus egymás mellett sorakozik. Kilencven százalékban szépen felújítva. Próbálom épp ezért, félig tele a pohár szemlélettel azt gondolni, hogy ez a csodás kapualj, lépcsőház, és ház csak azért van ilyen siralmas állapotban mert az utolsó háza az utcának, és egyszerüen még nem ért el ide a felújítás. Próbálom ezt hinni. Ha mégsem erről van szó, akkor ezúton kérném a kedves önkormányzatot, hogy hadd legyen ez a Jöttszembe squat-ja, azaz foglaltháza! Igérjük rendben tartjuk majd!
(fotó: Cukorborsó, Budapest, Benczúr utca)
