Vicces látványban volt részem egy-két hete, mikor a Nagymező utca egyik italozó egységéből már világosban távozva, kapva-kaptam a lehetőségen, és a közeli lángossütőben kerestem "menedéket".
Az elmaradhatatlan iszonyatos olajszagban - az éppen frissen sülő és egyébként nagyon jó lángosra várva - ez a két falvédő jöttszembe:
Hát, mit mondjak...
...a képek magukért beszélnek!
:-)
Véletlenül jutottam el Odensébe. Dánia harmadik legnagyobb városa, ezer éve alapították, ennek ellenére kevesen hallottak a Fyn szigetén fekvő falusias településről. Pedig két világhírű Andersen is a város szülöttje. Anja Andersen, a világ legirritálóbb és egykor legjobb kézilabdázója és a Hans Christian Andersen, a híres meseíró.
Mosolygeneráló lenne egy kézilabdázót ábrázoló jelzőlámpa is, de szerencsére a dánok a meseíró kalapos-sétapálcás ábráját használják a gyalogátkelőhelyek fényjelzéseként.
fotó: Odense egyik Andersene jelzőlámpán (kvázibárki)
A gyalogátkelőhely-emberkék másik, talán ismertebb alakja, Ampelmann, aki a kelet-berlini gyalogosok mindennapjait dobja fel. A közlekedés-pszichológus (nem én találtam ki, van ilyen) Karl Peglau 1961-ben alkotta meg Ampelmannt, mégpedig biztosági megfontolásokból. A tetszetős, egyedi és könnyen beazonosítható figura ugyanis sokkal hatékonyabban hívja fel a figyelmet a helyes közlekedésre.
fotó: Ampelmann, a kelet-berlini gyalogosok védőszelleme
Szerintetek milyen lenne Budapest vicces jelzőlámpafigurája? Gondolatindítónak egy Michael Jacksonos moonwalk átkelő Bulgáriából:
2010 őszén Misi és Dani mindenféle, általam akkor nem érzékelt, fondorlatos trükkel rávett, hogy háromfős váltóban fussuk körbe a Balaton. Tavasszal Nyfussal tekertünk egy jöttszembés Tour de Pelsot és már akkor gyanúsan hosszúnak tűnt az a 205 km.
Június 24-25-én, az Ultrabalaton nevű futóverseny szervezői picit meg is toldották a távot és felfuttatták Dörgicsére a közel kétezer egyéni és csapatversenyzőt. Talán azért, hogy elmondhassák: 212 km, azaz pontosan öt maraton hosszú az Ultrabalaton kör.
Az Ultrabalaton futás útvonala, 2011
Szándékosan kihagyom a filózást azon, hogy miért és hogyan futotta le egyéniben 98 nő és férfi a távot. Respect, éljen Forrest Gump!
Tihanyból indult a váltók versenye szombat délben. Nekem 71 km jött szembe négy részletben.
1. 23 km. Dörgicse-Köveskál-Mindszentkálla-Káptalantóti-Nemesgulács. Magyar Toszkána, csak szebb. Stipistoppoltam a házakat és beértem a Simonyi Balázst, aki a SUHANJ! alapítvány színeiben futott párosban. Mézédes dinnye a frissítőkön és roskadozó meggyfák a nemesgulácsi váltópont előtt. 
fotó: ultrabalaton.hu
2. 19 km. Balatonmáriafürdő-Balatonfenyves-Fonyód-Fonyódliget. Egy 60 éves bácsi felvette a tempómat és elmesélte az életét. Közben lement a nap.
3. 15 km. Siófok-Sóstó-Balatonvilágos. Vasárnap hajnal háromkor, Siófokon kezdtük beérni a hatórás előnnyel indult egyéni mezőny végét. A 160 km után, zombimozgással haladó futók és a buliból hazatérők bizonytalansága, egy Monty Python szkeccset juttatott eszembe. Majd Világosnál világos lett.
4. 14 km. Balatonalmádi-Alsóörs-Csopak-Füred. Ez már nagyon fájt és a csopaki frissítőpont citromos-kóláján kívül öröm nem volt benne...
Daninak, Misinek (Engpass 2011) üzenem, hogy jövőre fussunk kevesebbet. Nagyon nagy köszönet és egész nyáron ingyen fröccs a kísérőknek (Anna, Bori, Judit, Patri, Ambrus és Dankopityu).
A versenyről jöttszembék, érdekességek, vendégek bővebben a rádiműsorunkban. Június utolsó hétfőjén zsidó esküvőről, a csendről és az Ultrabalatonról beszélgetett Dankopityu, Random Roderik és Kvázibárki.
"A Jöttszembe blog köszöni a dízájnt Vincenzonak, a szájtbildungot pedig a fantasztikus Habanának! Jöjjetek szembe mindig!"
