jöttszembe

Járjuk a várost: biciklivel,
békávézva, gyalog, futva, négykézláb, kihogyan. Közben kinyitjuk a szemünket, számolunk, mosolygunk, visszamosolygunk, fotózunk, videózunk, írunk, élünk, gondolkodunk. Minden villanás egy történet. Szórakoztatjuk magunkat, turistáskodunk Bárhol.
Ötlet: http://jottszembe.freeblog.hu
Jöttszembe @RadioQ 99.5, hétfőn négytől

Goldenblog 2012

Friss topikok

Linkblog

Freedom, flow, és hangérien politiksz

2011.05.24. 22:49 randomroderik


Ezek jöttek szembe a múlt pénteki TEDxDanubia Klub színpadán az Urániában. A több szempontból is rendhagyó "magyar" klubdélután a boldogságról szólt, illetve olykor kereste hosszasan a szavakat. A rendhagyások sora a késői kezdéssel indult, ugyanis ez volt az első délután öt órakor kezdődő TEDx rendezvény a világon.

Az előadások sorát Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus, filozófus, értékkutató (és egy sor más titulus bírója) professzorprofesszor kezdte, aki rendkívüli intelligenciával rendelkezik és 80 év fölött is megnyerő (egyetemi) előadó. A túlzott teljességre való törekvés miatt a TED-es forma viszont kevésbé állt jól a tanárúrnak. Mondanivalója ettől nem kevésbé esszenciális korunkban: bármilyen életstratégiát is válasszunk magunknak a hamleti "readiness"-től, Sartre "szabadságán", Camus "lázadásán", Rilke "változtasd meg élted!"-én és további életfilozófiákon át, minden körülmények között szembe kell néznünk a szekularizálódó világban egyre nagyobb teret nyerő, legkülönfélébb szinteken jelentkező bizonytalansággal. Ha azt elfogadjuk alapvetésként, kellően bátrak vagyunk kockáztatni, új utakra lépni, és akár hibázni is, akkor van esélyünk a boldog életre. Röviden tehát: nothing is sure, risk is beautiful. Részemről meg is fogadnám a tanácsát, úgyhogy mondom is tovább a mondókám...

Az este nagy ásza, a szintén Szécheny-díjas, Flow-elméletet megalkotó Csíkszentmihályi Mihály pszichológusprofesszor fellépése volt a soron következő rendhagyás a klubrendezvényen, a prof ugyanis szokatlanul hosszú időt, 36 percet kapott előadása megtartására, amire 4-5 percet még rá is húzott. Az előadás tört magyarsággal, de magyarul, vallomásos hangnemben kezdődött. Miközben a gyerekkorra való visszaemlékezést hallhattuk, pillanatra el is gondolkodtam rajta, vajon itthon, a szocializmusban, milyen esélye lett volna a későbbi tudósnak az abszolút élmény elméletének kidolgozására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Mesterek egymásközt (fotó: RR)

Nehéz megítélni, hogy nem "született előadónak" szabad-e katedrára, főleg színpadra lépnie. Részemről az engedékenyebbek közé tartozom, mégha egy TEDx eseményről is van szó. Próbáltam felfogni a jelentőségét, hogy egy valóban nemzetközi hírű magyar(származású) tudós szemtől-szemben osztja az észt, igaz, tört magyarsággal, majd erős akcentusú angollal, mintha folyamatosan vívódva az előadói szereppel.

A flow és a hozzá kapcsolódó kutatások több könyvet megtöltenek, érdemes néhányat elolvasni. Azoknak, akik először hallanak róla, annyit mondanék, hogy egy olyan állapotról van szó, amikor a cselekedet és figyelem összeolvad, az aggodalmak eltűnnek, az időérzék eltorzul, és maga az akciónk válik a legmagasabb öröm, elégedettség forrásává: action becomes its own reward. 


A flow grafikonon is jól ábrázolható (fotó: RR)

A blokk harmadik előadásáról, a játékfejlesztősdiről most nem beszélnék bővebben, bár biztos jó üzlet.

A második blokk kerekasztalbeszélgetése egy másik olyan dolog, ami szintén nem egy bevett forma a TEDx rendezvényeken. Jelen kerekasztalbeszélgetés, ami anti-TED-essége ellenére egyébként jól is sikerülhetett volna, hiszen ott volt Barabási Albert László, illetve az újra színpadra lépő Csíkszentmihályi professzor mellett Matolcsy György aktuelle nemzetgazdasági miniszter is. A beszélgetés angolul folyt, ami legkevésbé talán Barabásinak esett nehezére, annak ellenére, hogy ő (is) magyar anyanyelvű.

Nagyon kevés konkrétum derült ki viszont abból, hogy politikusok és tudósok párbeszéde mennyiben lendítheti elő egy ország mentális fejlődését. A legbántóbb pedig az volt, hogy annak ellenére, hogy a felek készültek a beszélgetésre, itt folyamatosan elbeszéltek egymás mellett, és végül is egy kerek gondolat sem tudott megszületni. Az egyetlen említésre méltó dolog talán az volt, amikor Csíkszentmihályi arra a kérdésre válaszolt, hogy mégis mi lehet Magyarország fejlődésének a kulcsa. Ő külföldiként úgy látja, hogy habár nagyon jó kezdeményezések vannak itthon, az emberek mintha mégsem bíznának a többiekben, és sokszor azon az alapon törődnek bele hátrányosnak tekintett sorsukba, hogy hát mások is biztosan beleszarnak a világba. Jó kezdés lenne, ha ez változna.

Volt egy pillanatom (és egy zabszem a seggemben), hogy odamenjek Matolcsyhoz, megveregessem a vállát, és mintha ebben a TED-es környezetben valóban egyenlő felek lennénk, elmondjam neki röviden, hogy szerintem mennyire fontos lenne, hogy a nagyfőnök valami hasonló gondolatot felvegyen még a lózungjai közé, de komolyan. Felcsillant a szeme, azt mondta, mindenképpen mondjam el a spanjának is, hiszen biztos ismerem. Majd beszállt egy szép nagy Audiba és elhajtatott a gyönyörű pesti éjszakába. Persze, jól elmondtam a csicskásának és ide is leírom, hátha benne lesz legalább a sajtófigyelésükben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




"Miniszter úr, ööö..." (fotó: RR)

Addig is, amíg várjuk az új Facebook-pirulát, itt van Csíkszentmihályi professzor egy korábbi TED-előadása:

(Kb. ugyanez hangzott el ezalkalommal is, csak kétszer ennyi idő alatt és meztéláb-papucsban, és Budapesten!!!)

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://jottszembe.blog.hu/api/trackback/id/tr962930159

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az ember ára 2011.05.25. 15:09:41

Csak a kért kártérítés töredékét ítélte meg a bíró annak a három roma fiatalembernek, akik egy haragosuk, utólag hamisnak bizonyult tanúvallomása nyomán, a tarnabodi támadás gyanúsítottjaként tizenegy hónapot töltöttek ártatlanul előzetes letartóztatás...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

"A Jöttszembe blog köszöni a dízájnt Vincenzonak, a szájtbildungot pedig a fantasztikus Habanának! Jöjjetek szembe mindig!"

süti beállítások módosítása