Egy távol-közeli női hang az életemből. Ország-világ történéseinek hangja, ezen nőttem fel. Múlt héten vendég voltam a Magyar Rádióban, úgy esett, hogy ott ülhettem vele szemben. Mindig is így képzeltem: egy halvány, melegszívű angyal. És a mondatok, hangsúlyok végén a levegő, most közelről. Bejön a stúdióba, felolvassa a híreket, mindig csak a leírt szöveget, szignál, és eltűnik a Rádió végtelen folyosóin, és újra megjelenik a következő blokkra. Van már arca, megszoríthattam a kezét is.
Török Annamária, Kazinczy-díjas rádióbemondó az MR1-Kossuth stúdiójában
