Először a parton, hát mit is mondjak, legalább 2-3 száz kacsa totyogott szembe. Nekik ugyebár megvan az a kedves tulajdonságuk, hogy párt választanak és egy kacsa mellett élik le az életüket. Most a legtöbb párban fagyoskodott a Tagore-sétány menti parkban. Először az mozgatta meg őket, mikor a telefonomat keresve benyúltam a zsebembe, hogy lefotózzam őket. Szegények jobbat, minimum száradt zsemlét reméltek. Helyette ezt a kattinást kapták:
Jobban jártak második nekimozdulásukkor, mert akkor egy 5 éves forma kisfiú már tényleg kenyérbélért nyúlt a zsebébe. Ekkor a kissrác ijedt be, mert ő max 5-6 kacsára számított, nem pedig egy ilyen seregre:
A totyogás után csúszás következett. Azon ritka napok egyike volt (bár az utóbbi években ha belegondolok, mindig volt ilyen. Biztos a klímaváltozás, a dezodorok, káros anyag kibocsátás és hasonlók miatt...), na de visszatérve, tehát azon napok egyikke volt, amikor a Balaton jege csodásan befagyott. Igazság szerint ha tudok rendesen korocsályzni és nem most lettek volna a szárnypróbálgatásaim, a Csopak-Füred távot jégen is megtehettük volna. Ki is használták a füredi gimisek, tele volt a jég, sőt komplett osztályokat is kihoztak a tanárok. nagy élet volt így télvíz idején a parton. És a látvány sem volt utolsó: