jöttszembe

"Amerika legnagyobb kisvárosa" becézte Henry James amerikai író országa legtörténelmibb helyszínét a massachusetts-i Concordot. Itt dördültek el 1775-ben az Angliától való Függetlenségi Háború első lövései, itt alkotott az 1800-as években Ralph Waldo Emerson, Nathaniel Hawthrone és Henry David Thoreau, itt hallották Kossuth Lajost mindenkit óvni a struccoktól, mielőtt rá nem jöttek, hogy Österreich-en osztrákokat és nem "ostrich-okat" értett -- itt töltöm 2010-ben Hálaadás ünnepét. 

A tizennegyedik, legnehezebb nap századik kilométerén a maratonfutáskor tapasztalt "fal" támadott be. Szerencsére szembejött egy Jackson névre keresztelt falu száznál kevesebb lakossal és ezzel a pici templommal. Sonkásszendvics-pezsgőtabletta kombó és 10 perc pihenő a templom lépcsőjén 20 km/órás átlagot produkált a maradék 40 kilométerre.

Este eszembe jutott, hogy Mississippi állam Jackson megyéjében kereszteltek meg 1998-ban. Hogy a sonakászenvics, a pezsgőtabletta vagy a jó Isten repített Miles városáig nem tudom, de ezt a falat is sikerült átmászni.

Vasárnap még csak átsétáltam a Gozsdun. Nagy volt a tömeg ezért nem álltunk meg, de már akkor láttam, hogy humuszért, halváért és legfőképp flódniért vissza kell jönni. A zsidó gasztrofesztivál már akkor szembejött. A hétköznapi szabadnap aztán már ideális volt a hosszabb időzésre. Körülöttünk csupa 50-60 körüli apukám-forma férfi ember. Talán az emberes étkek, amik csak a férfiakat vonzzák, mert nő rajtam kívül egy szál se. Én viszont beálltam a csatasorba, és a nyári fesztivál győztes sólettet teszteltem.

Tökéletes ízharmónia: kisebb/nagyobb bab, gersli, velefőtt tojás és borjúszegy. Remekül csúszott hozzá a krampampuli. Ugyan már nem nagyon fért belém, de mivel a deszert-gyomor az egy külön egység, gonbdoltam mégis csak letolok még egy flódnit.

Vasárnap hosszú sor állt Ráhel flódnijáért, ezért a terv az volt, hogy mi is azt kostóljuk meg, de mire odaértünk már morzsa se maradt. No de minden valószínűség szerint ez volt a mi szerencsénk. Egy bodegával arrébb, sokkal csendesebben, kisebb marketinggel életem flódnia bújt meg. Friss roppanós és közben még olvadó tészta, lucskos mák, dió és nagy darab alma. Huhuhhhhuuuu. Most is összefut a nyál a számban.

Vasárnapig még veletek is szembejöhet!

Muckadilla, 11 lakos

Napraforgó vs. virágzó kaktusz jöttszembe