jöttszembe

nem tudom, ki felelős az utcabútorok felöltöztetéséért, de ezúton is nagyon köszönöm neki, hogy ebben a furcsa nyárban megóvja őket a meghűléstől.

 Biztos mindenkinek van törzshelye. Egy biztos pont, ahol ismerik a rigolyáid, ahol előre köszönnek, ahol saját asztalod van. Talán egy a lényeg ezeken a helyeken: hogy úgy érezhesd magad, mint amikor hosszú idő után végre hazalátogatsz a családi házba pár napra, és édesanyád örömében, hogy újra van egy kicsi gyereke, mindent a lábaid elé terít. Te vagy a világ közepe, a legfontosabb, az egyetlen. Ahogy anyukád, a törzshely pincérei is ezen dolgoznak, több kevesebb sikerrel.

Erről beszélgettünk legutóbbi adásunkban a Gerlóczy Kávéház marketing nagyasszonyával és egy történelmi törzshely, a Hadik művészeti vezetőjével.

  Akkor egyszer, meséli nekünk Random Roderik, különben éppen idén júniusban, három napig nem hazudtam. Megígértem a Buddha nevű pasasnak, hogy három napig nem hazudok, és három napig nem szóltam egy büdös szót se. Ha lettek is volna szavaim, olyan szavak, mint kő, madár, fű, föld, bogár, patak, azokat csak egy kisalakú, keményfedeles, simalapos noteszba jegyeztem volna fel egy Dömöckölő nevű pajtásomnak, aki meg nem létezik, soha nem is létezett, én találtam ki, egy szép hazugságot, pont mint ezt itt.
  Hát, a csend nem olyan szép, és nem is hazudik.
  A csend egy puha karimájú kalap, amit feltettem akkor, és azóta is szívesen felteszek, ha már túlsok bennem a zaj. Felteszem és behunyom a szemem, és akkor otthon vagyok, mindegy, hogy Budapesten, Rómában, New Yorkban, Krakkóban, Münchenben, vagy Kolozsvárott, és akkor is, ha éppen Moderatot hallgatok. Otthon.
 

***
 

  A Jöttszembe július 25-i rádióadásában DankoPityu és Random Roderik bloggereink Dobos Andrea Beáta meditációs oktatóval beszélgettek a csendről, vipasszana meditációról, szimbólumterápiáról. 

  Ha bárki kedvet kapna a vipasszana meditációhoz, vagy már gyakorlott csendnauta, válogathat; Andrea, illetve férje Tamás, a nyár fennmaradó részében két elvonulást is tart, egy hosszabbat, valódi vipasszana meditációt a burmai Mahasi előírásai szerint, illetve egy rövidebbet, amely magában foglal némi túrázást és szimbólumterápiát is.

És itt a július 11-i rádióműsor is, ahol DankoPityu társbloggerrel bővebben tárgyaltuk a hétvégi halászléfőzést és a slowfood mozgalmat. Spesöl gesztként, és a bajaiak képviseletében telefonon Horváth Cecília is bejelentkezett.

JSZ0711 by imrelb

Igazi jöttszembém volt reggel. Egy bencés szerzetes, fehér papi köpenyben, Nike cipőben, karjára iPod erősítve futott a Margit hídon a Sziget felé. Lehet látta ő is ezt a spotot, amit én kvázibárkinak köszönhetek.