A szerző Magyar ember jött szembe címmel jó barátja, Random Roderik találkozásait közli:
(József, 43)
Hóna alatt a bejárati ajtó ablakkerete. Hiányzik belőle az üveg. Bent marad a kulcs, becsapja az ajtót a huzat, mondja, és megrántja a vállát. Nevet. A szomszéd már tudja, hogy a kalapácsért jön. Az idén már harmadszor.
(Zsófia, 29)
Vannak védőnők, akik ellene vannak, hogy a szülésnél megmetsszék a nő pináját. Illetve, "nunáját", ez az a szó, amit használ. Ezek a védőnők úgy penderítgetik, fodrozzák a nő szeméremajkait, mint ő itt a kalácstésztát. Napokon belül szülni fog. Az lenne jó, ha huszonegyedike után szülne, mert akkor Vízöntő lehetne a gyerek.
(Zsolt, 24)
Egy nagyon szolid gyerek különben. De amikor iszik, eljön az a pont, hogy a meztelen barátnőjéről készült fotókat kezdi mindenkinek mutogatni. Leginkább a barátnője óriási mellbimbóira büszke. Másnapra megszerzi a társaságban jelen voltak telefonszámait, felhívja őket, és az előző este történtek elhallgatására kéri őket.
(Dávid, 30)
Már hetedikes korában nyolcadikos barátnője volt, tehát tud valamit. Alaszkába készül. Halászni fog, más nem érdekli. Kezdettől fogva csak a peca. A hajón, amire készül, naponta több tonna lazacot fognak ki a tengerből. Ír majd egy képeslapot.
(István, 64)
Az Opel Diplomat, na, az autó! A 70-es években miniszteri Mercédeszeket alázott vele a Balatonról Budapestre jövet. Ment volna Nyugatra is 56-ban, de visszafogták a határon. Most éjszaka taxizik, nem szeret a dugókban álldogálni. A 956-os számú autóval jár, a szimpatikusabb utasokkal a cech rendezése után elszív egy cigarettát.
