jöttszembe

Este tízkor zombiállapotban taxiztam haza munkából Gábor barátommal. Őt kitettük a Deákon és a Móricz felé indultunk. Mostanában kerülöm a taxis-beszélgetéseket, mert általában nem rajonganak értem, ha megtudják, hogy biciklin utazom az év 300 napján. A sofőrrel egyeztettem a végcélt. Bartók Béla út, majdnem Móricz. Mire ő: Van egy képem a házukról, még egy Velorex áll az épület előtt. Félve kérdeztem, hogy esetleg gyűjti-e a régi képeslapokat? Kiderült, hogy gyűjt minden régi képet Budapestről, ami jön szembe neki és egy honlapra töltögeti fel őket. Naponta 3-4 fotót tesz fel az oldalára és gondosan, címkézi őket. Mindent, ami a gyerekkorából jött vagy jöhetett volna szembe. Ilyen is volt Budapest az oldal címe.

A taxist Andrásnak hívják és közel ezer képet gyűjtött és rendszerezett eddig. Kiszálláskor figyelmeztetett, hogy úgy egy hónap lesz végignézni az összes képet, úgyhogy ha fáradt vagyok ne ma kezdjem. Mégis elkezdtem. 

Itt tettük ki Gábort.

"A jó öreg Mokka tér"

"Az egész úgy kezdődött, hogy 14 évesen , 1970-ben kaptam a szüleimtől egy Verhovina nevű segédmotoros kerékpárt, és annak rendje és módja szerint be is barangoltam az akkori Budapestet, és szereztem rengeteg emléket szinte minden tájáról. Mivel egészen a közelmúltig a családomban senkinek nem volt fényképezőgépe, tehát saját magunk nem tudtunk képeket készíteni, nem nagyon volt hol keresgélnem, ezért magától értetődő volt, hogy az interneten kell kutakodni. Meg is tettem. Sok,sok régi emlék előjött a rengeteg fellelhető kép láttán. Aztán csak gyűjtöttem, merengtem, nosztalgiáztam, emlékeztem. Ilyesformán, ezeket is gyűjtögettem és dolgozgatom fel. Ez a feldolgozás annyit tesz,hogy megpróbálok mindennek utánanézni, ami az adott képen érdekes, és olyan lehet, amit az emberek általában nem tudnak, vagy hovatovább elképzelni sem mernek a képen ábrázolt dolgokról.



Tehát az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!!  Mert bizony : Ilyen is volt Budapest! Tisztelettel ezen oldal barkácsolója, aki nem más, mint egy 56 éves taxis Budapestről, "A" taxitársaságból: Popovics András" 

.

Csatlakozva randomroderik kolléga legutóbbi, a Tempelhof reptér közösségi kertjét(jeit) bemutató postjához, ezek a képek még ide kívánkoztak.

Igaz, hogy én október végén jártam ott, így napsütés nem nagyon, a kerteket felverő gaz viszont annál inkább látszik a fotókon, de azért talán így is visszaadják a hangulatát.

Szóval egy pár "jöttszembés" részlet:

Először is a legnagyobb kedvencem a cigző (kerti) törpe :-D

.

...persze azért még most is vannak rendezettebb porták

.

Láttál már 101 éves embert? És 101 éves embert maratont futni? Múlt vasárnap a frankfurti maratonon jártam és szembejött Fauja Singh, The Hottest Turban feliratú pólóban. Van humora az öregnek. 89 évesen kezdett komolyabban kocogni, ő az első ember, aki több, mint száz évesen lefutotta a klasszikus távot. Úgy tűnik sohasem késő elkezdeni.

A turbanátor. Fotó: Gusztos Péter

A berlini Tempelhof-sztorin felbuzdulva mindjárt szétnéztem őszbe hajló fővárosunkban is, mi a helyzet a közösségi kertek terén. Mint kiderült, a városban több ilyen kreatív módon felhasznált ingatlan is közösségi művelés alatt áll, a  témáról rádióműsort készítettünk, amelyben a nyolcadik kerületi Leonardo Közösségi Kert tervezői is vendégeink voltak.

A Leonardo Kert bejárata. Fotó: randomroderik

A továbbiakban a kert egyik tervezőjének, Király-Salgó Borinak felhívását közölném:

Kertészkedj a városban!

A közösségi kert olyan városi foghíjakon vagy használaton kívüli területen létrehozott „ideiglenes” zöldfelület, amit bármelyik városlakó használhat. Lényege, hogy a rendelkezésre álló területet néhány négyzetméteres parcellákra osztják és az egyes parcellákat az arra jelentkezők maguk művelhetik. A parcellákon a legkülönbözőbb zöldségeket, fűszernövényeket és gyümölcsöket termelhetik meg maguknak a városi kertészek, akik így nemcsak a zöldségtermesztés rejtelmeibe áshatják bele magukat, de új barátokat is szerezhetnek a parcellaszomszédok személyében! Egy-egy közösségi kert létrehozásánál a parcellák művelésére bárki jelentkezhet 0-99 éves korig, a lényeg, hogy folyamatosan művelje saját kis földdarabját!

A közösségi kert több szempontból is hasznos, a városlakóknak és a városnak is.

Nézzük miért jó:

1. Lehet saját kerted. Termeszthetsz magadnak paradicsomot, vagy bármi mást, mert a saját parcelládon azt nevelsz, amit akarsz. Ha virágoskertre vágysz, azt is megvalósíthatod.

2. Új barátokra tehetsz szert. A közösségi kertek jó alkalmat adnak ismerkedésre, közösségteremtő erejük van.

3. Közelebbről megismerkedhetsz a zöldég termesztéssel. Magad élheted át, hogyan lesz a magból növény és szüretelhető termés.

4. Kiskerteddel hozzájárulhatsz az egész város élhetőbbé tételéhez, a környezettudatos gondolkodás és nevelés elterjesztéséhez.

5. A közösségi kertek növelik a városok zöldfelületét, ezzel gazdagítva azokat. A kertek tömeges elterjedésével növelhető lenne a városok zöldfelületi rendszere.

6. A különböző városokban létrehozott közösségi kertek szellemi műhelyt alkothatnak, még jobban tágítva ezzel a kertészkedők közösségét.

A Kortárs Építészeti Központ 2010. óta foglalkozik a Nyugat-Európában és Egyesült Államokban már elterjedt közösségi kertészkedés meghonosításával, kis hazánkban eddig öt közösségi kert létesült, ebből kettő a KÉK szervezésében, mindkettő Budapesten. Ezek a Lecsós kert a Millenárison és a Leonardo kert a VIII. kerületben.

A telekfelajánlástól a megvalósításig hosszú az út, mi tervezőként a folyamat legszebb részében, a tervezési fázisban veszünk részt. Ebben a szakaszban a KÉK-kel szoros együttműködésben meghatározzuk a parcellák alakját, helyét, számát, figyelembe véve a telek tájolását és egyéb adottságait. A parcellákon kívül közösségi térre is szükség van, ami az egész dolog lelke, hiszen itt zajlik a tapasztalatcsere, a közös főzés és az egyéb közös programok. A közösségi tér kialakításánál – a megszokott tervezési metódustól eltérően – kifejezetten a meglévő adottságokhoz kell alkalmazkodni, mivel ezek a kertek mindig a legkisebb anyagi ráfordítással és maximális kézi erő hozzáadásával épülnek. Ezáltal a közösségi funkció elhelyezése mindig különösen izgalmas feladatot jelent.

Ha kedvet kaptál Te is a közösségi kertészkedéshez, kattints a www.kozossegikertek.hu weboldalra és csatlakozz a mozgalomhoz!

A Leonardo Kertbe személyesen is ellátogattam, ahol szintén mobiltelefon és a szociális vállalkozók blog szerzőjének segítségével interjú végre kaptam Lendó gazdát. (A videó vágásáért köszönet Vészi Krisztának!)

A teljesség kedvéért pedig álljon itt a témában készített rádióműsorunk is.

Mikor szeptemberben Berlinben tartózkodtam CukorBorSó kollegina csak annyit üzent a fészen, haza ne jöjjek addig, amíg meg nem néztem a tempelhofi közösségi kertet. Mivel volt egy szabad napom ki is mentem egyet csillelni a ma már parkként üzemelő reptérre, ami stílusosan Berlin kellős közepén helyezkedik el. (A Tempelhof vasfüggöny alatti időkben Nyugat Berlin fontos kapcsolódási pontja volt a külvilághoz.)

A városi közösséig kertészkedés (social gardening) újkori trend, amelyet a világ nagyvárosaiban művelnek a vidéki életmódot megirigyelt városlakók. A lényege, hogy kisebb-nagyobb városi közösségek a lakóházak közé ékelődő, vagy akár a lakóházak tetején található minimális földterületen városi mezőgazdálkodást folytatnak, konyhai alapanyagokat termelnek leginkább saját felhasználásra.

Kimentem és megnéztem a kertet, és ha már ott voltam, meg is kérdeztem egy helyi gazdát, jól felvettem mobiltelóval, mit kell tudni a tempelhofi közösségi gazdálkodásról. (Köszönet Spry Brrs kollégának a feliratokért és Vészi Krisztának a vágásért.)

Fotó: randomroderik