jöttszembe

Járjuk a várost: biciklivel,
békávézva, gyalog, futva, négykézláb, kihogyan. Közben kinyitjuk a szemünket, számolunk, mosolygunk, visszamosolygunk, fotózunk, videózunk, írunk, élünk, gondolkodunk. Minden villanás egy történet. Szórakoztatjuk magunkat, turistáskodunk Bárhol.
Ötlet: http://jottszembe.freeblog.hu
Jöttszembe @RadioQ 99.5, hétfőn négytől

Goldenblog 2012

Friss topikok

Linkblog

jóembert keresünk

2013.08.12. 10:22 randomroderik


S. Takács Zsuzanna, a Jó Embert Keresünk médiauniós kampányának kommunikációs menedzsere, nemrégiben járt nálunk a rádióműsorban (alább meghallgatható), alábbiakban az ő írását közöljük.

A „Jó embert keresünk” pályázatban lenyűgöző történeteket olvasok, látok sok-sok embert, sajnálom, hogy nem ismerhetem őket személyesen, meghat, hogy mennyi jó ember él az országban, és hogy tulajdonképpen milyen egyszerű jó embernek lenni. Vagy mégsem? Ki tudja?! Egy dolog azonban bizonyos: csak úgy lehetsz jó ember, ha mások annak látnak.
De hol van az én személyes történetem?
Ma megérkezett!
Egy lány jelölte az édesanyját. Nem az első, hogy a pályázatban valaki a szüleit jelöli. Hogy miért kavart fel ez a történet? Miért lett az én történetem?
A szüleim nem váltak el, a jelölő lányé igen, és édesanyja egyedül nevelte őt-őket fel. Nem könnyen, ez is kiderül az ajánlásból. De jókeddvel! És úgy, hogy másra is futotta édesanyja energiájából.
Mitől érintett meg a jelölés igazán? Talán ettől a gondolattól: „Édesanyám megtanított arra, hogy mindegy, milyen rossz történik az életben, mindig van tovább, és kitartással, szorgalommal nincs lehetetlen.
Hiszen erre nevelt az édesapám, nem is szóval, inkább az életével. Ahogy visszajött a frontról és a hadifogságból. Nem megtört emberként, hanem töretlen energiával, életerővel, jókedvű lendülettel. És ilyen volt az egész élete.
Arra jöttem rá, hogy Gabriella helyettem írt. Mert én már nem jelölhetek, a szüleim nem élnek.
Arra jöttem rá, hogy irigylem, mert neki volt bátorsága leírni azt a mondatot, hogy „…köszönöm, hogy felneveltél!” Nem aggódott, hogy szirupos-nyúlós gondolat lesz belőle.
Eddig a személyes. Ennyiért azonban nem írtam volna le.
Tudjátok, szeretem az általános tanulságokat! Sokat töprengtem azon (úgy tűnik, én egy ilyen töprengős vagyok), hogy mi lesz ezzel a sok szép történettel, sorssal, amelyeket jelölnek a pályzatban. Hiszen csak néhányra tudjuk külön ráirányítani a figyelmet. Bármilyen banálisnak is tűnik, de most értettem meg igazán, hogy a jelölés önmagában a „jutalom”, ha szabad ezt az itt kissé abszurdnak tűnő fogalmat használnom.
Most szerettem meg igazán ezt a pályázatot!

@jottszembe jó embert keresünk kampány s. takács zsuzsával by Jottszembe on Mixcloud

Szólj hozzá!

Címkék: vendégposzt média unió jó embert keresünk s. takács zsuzsa

A bejegyzés trackback címe:

https://jottszembe.blog.hu/api/trackback/id/tr525457259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

"A Jöttszembe blog köszöni a dízájnt Vincenzonak, a szájtbildungot pedig a fantasztikus Habanának! Jöjjetek szembe mindig!"