A berlini Tempelhof-sztorin felbuzdulva mindjárt szétnéztem őszbe hajló fővárosunkban is, mi a helyzet a közösségi kertek terén. Mint kiderült, a városban több ilyen kreatív módon felhasznált ingatlan is közösségi művelés alatt áll, a témáról rádióműsort készítettünk, amelyben a nyolcadik kerületi Leonardo Közösségi Kert tervezői is vendégeink voltak.
A Leonardo Kert bejárata. Fotó: randomroderik
A továbbiakban a kert egyik tervezőjének, Király-Salgó Borinak felhívását közölném:
Kertészkedj a városban!
A közösségi kert olyan városi foghíjakon vagy használaton kívüli területen létrehozott „ideiglenes” zöldfelület, amit bármelyik városlakó használhat. Lényege, hogy a rendelkezésre álló területet néhány négyzetméteres parcellákra osztják és az egyes parcellákat az arra jelentkezők maguk művelhetik. A parcellákon a legkülönbözőbb zöldségeket, fűszernövényeket és gyümölcsöket termelhetik meg maguknak a városi kertészek, akik így nemcsak a zöldségtermesztés rejtelmeibe áshatják bele magukat, de új barátokat is szerezhetnek a parcellaszomszédok személyében! Egy-egy közösségi kert létrehozásánál a parcellák művelésére bárki jelentkezhet 0-99 éves korig, a lényeg, hogy folyamatosan művelje saját kis földdarabját!
A közösségi kert több szempontból is hasznos, a városlakóknak és a városnak is.
Nézzük miért jó:
1. Lehet saját kerted. Termeszthetsz magadnak paradicsomot, vagy bármi mást, mert a saját parcelládon azt nevelsz, amit akarsz. Ha virágoskertre vágysz, azt is megvalósíthatod.
2. Új barátokra tehetsz szert. A közösségi kertek jó alkalmat adnak ismerkedésre, közösségteremtő erejük van.
3. Közelebbről megismerkedhetsz a zöldég termesztéssel. Magad élheted át, hogyan lesz a magból növény és szüretelhető termés.
4. Kiskerteddel hozzájárulhatsz az egész város élhetőbbé tételéhez, a környezettudatos gondolkodás és nevelés elterjesztéséhez.
5. A közösségi kertek növelik a városok zöldfelületét, ezzel gazdagítva azokat. A kertek tömeges elterjedésével növelhető lenne a városok zöldfelületi rendszere.
6. A különböző városokban létrehozott közösségi kertek szellemi műhelyt alkothatnak, még jobban tágítva ezzel a kertészkedők közösségét.
A Kortárs Építészeti Központ 2010. óta foglalkozik a Nyugat-Európában és Egyesült Államokban már elterjedt közösségi kertészkedés meghonosításával, kis hazánkban eddig öt közösségi kert létesült, ebből kettő a KÉK szervezésében, mindkettő Budapesten. Ezek a Lecsós kert a Millenárison és a Leonardo kert a VIII. kerületben.
A telekfelajánlástól a megvalósításig hosszú az út, mi tervezőként a folyamat legszebb részében, a tervezési fázisban veszünk részt. Ebben a szakaszban a KÉK-kel szoros együttműködésben meghatározzuk a parcellák alakját, helyét, számát, figyelembe véve a telek tájolását és egyéb adottságait. A parcellákon kívül közösségi térre is szükség van, ami az egész dolog lelke, hiszen itt zajlik a tapasztalatcsere, a közös főzés és az egyéb közös programok. A közösségi tér kialakításánál – a megszokott tervezési metódustól eltérően – kifejezetten a meglévő adottságokhoz kell alkalmazkodni, mivel ezek a kertek mindig a legkisebb anyagi ráfordítással és maximális kézi erő hozzáadásával épülnek. Ezáltal a közösségi funkció elhelyezése mindig különösen izgalmas feladatot jelent.
Ha kedvet kaptál Te is a közösségi kertészkedéshez, kattints a www.kozossegikertek.hu weboldalra és csatlakozz a mozgalomhoz!
A Leonardo Kertbe személyesen is ellátogattam, ahol szintén mobiltelefon és a szociális vállalkozók blog szerzőjének segítségével interjú végre kaptam Lendó gazdát. (A videó vágásáért köszönet Vészi Krisztának!)
A teljesség kedvéért pedig álljon itt a témában készített rádióműsorunk is.
